K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

K�k gur�mi		2007.01.21. 17:57
Trichogaster trichopterus sumatramus. K�k gur�mi Haz�ja Szum�tra, ahol el�rheti a 13-14 cm testhosszat is. Medenc�ben ritk�n n� 10-11 cm-n�l nagyobbra. Egyesek szerint nem �n�ll� faj hanem a Trichogaster trichopterus trichopterus k�k teny�szv�ltoza Alapsz�ne vil�gosk�k, ez�st�s csillog�ssal. Izgalmi �llapotban t�bb s�t�t k�kesz�ld har�ntcs�k is l�that� oldalain. A p�ratlan �sz�k z�ldesek, s�rg�sfeh�r pontokkal t�zdelve. Az oldalakat k�t fekete folt d�sz�ti, egyik a h�t�sz� alatt az oldalak k�zep�t, a m�sik a farokt�vet. A h�m h�t�sz�ja kihegyesed�, a n�st�ny� lekerek�tett. Tart�sa �s teny�szt�se megegyezik a halcsal�d �ltal�nos ismertet�s�ben le�rtakkal. A 7-8 cm hossz� egyedek m�r ivar�rettek �s �vathat�k. Nagyon szapora faj. A legut�bbi �vekben a k�k gur�mi �jabb sz�nv�ltozatai is jelent�sen elterjedtek. Ezek k�z�l legismertebb a m�rv�nygur�mi. Az arany �s ez�st v�ltozatok is el�fordulnak medenc�inkben

Trichogaster leeri. Gy�ngygur�mi		2007.01.21. 17:54
Trichogaster leeri. Gy�ngygur�mi Haz�ja a Mal�j-f�lsziget, Thaif�ld, Szum�tra �s Borne�. A gy�ngygur�rni 10-11 cm-re megn�v�, egyik legszebb sz�n� �s form�j� d�szhalunk. A h�m h�ta s�rg�sbarna, az oldalak �s az �sz�k barn�s alapsz�n�ek. Az oldalakat �s a p�ratlan �sz�kat gy�ngyh�zf�ny�, feh�ress�rga foltok d�sz�tik. A torok- �s a hast�j�k, a mell�sz�k �s a farok alatti �sz�k el�ls� r�sze narancsv�r�s. A tapogat�v� alakult p�ros has�sz�k v�r�sesek. Az oldal k�z�pvonal�ban megt�rt fekete cs�k l�that�. A n�st�ny tomp�bb sz�n�, a torok- �s a hast�j�k ez�st�s. A n�st�ny h�t�sz�ja lekerek�tett, m�g a h�m� mindig elhegyesed�. A gy�ngygur�mi k�s�n sz�nesedik ki a le�rt m�rt�kig, csak k�zvetlen�l miel�tt el�ri ivar�retts�g�t, mutatja teljes sz�ps�g�t. Nagy medenc�t ig�nyel, amelynek vize nem h�l le 23 oc al�. Mindenev�. Ijed�s halfaj. ' Csak a 8-10 h�napos, kifejlett testnagys�g� egyedek ivar�rettek. A n�sz j�t�k gy�ny�r� l�tv�ny. Meleg viz� (28-29 oc) �s nagym�ret� (80-1001) �vat�medence sz�ks�ges szapor�t�s�hoz. Nagy, laza hab f�szket �p�t. A j�l �sszeill� teny�szp�r a siker alapfelt�tele.

Betta splendens. Szi�mi harcoshal		2007.01.21. 17:49
Betta splendens. Szi�mi harcoshal A szi�mi harcoshal az egyik legismertebb �s az egyik legkedveltebb tr�pusi d�szhalunk, szinte az�ta, hogy megjelent Eur�p�ban (1892, Franciaorsz�g). Ez�rt r�szletesebben kell foglalkoznunk vele. �shaz�ja Szingap�r, Mal�jf�ld, Thaif�ld, azel�tt Szi�m. A mal�jok ,,ikan bettah" n�ven ismerik, innen sz�rmaztathat� tudom�nyos neve is. Haz�j�ban iszapos fenek�, sek�ly viz� �ll�vizek, valamint rizsf�ldek lak�ja. Az eredeti vad form�t ma m�r medenc�inkb�l teljesen kiszor�tott�k a teny�szv�ltozatai. A f�tyol�sz�s bett�k l�trehoz�sa a kambodzsai teny�szt�k �rdeme (Betta splendens var. cambodia). A f�tyolos bett�k azut�n nagyon gyorsan, szinte minden orsz�gban megh�d�tott�k az akvarist�k n�pes t�bor�t. A h�mek hossza 8-10 cm, m�g a n�st�nyek 5-6 cm-n�l nem H�nek nagyobbra. A h�mek h�t-, farok-, farok alatti �s has�sz�i er�sen megnagyobbodtak, az �sz�sugarak megny�ltak. Az �sz�k er�teljes n�veked�se a h�m nemi hormonok hat�s�ra kezd�dik, �s �v�s ut�n egy ideig fokozott �sz�n�veked�st figyelhet�nk meg. A n�st�nyek �sz�i kisebbek, a h�t�sz� lekerek�tett. A h�mek� hossz�, kihegyesed�. A h�mek mindig er�teljesebb, �l�nkebb sz�n�ek. A k�zepesen kem�ny, 7 pH k�r�li vizet kedvelik. Nagyon melegig�nyesek. Teljes sz�ps�g�ket csak 25 �C feletti h�m�rs�kleten bontakoztatj�k ki. Alacsonyabb h�m�rs�kleten alig mozognak. Egy medenc�ben lehet�leg csak egy h�met tartsunk. T�rsas akv�riumban a szi�mi harcoshal igazi sz�ps�ge nem �rv�nyes�l. Akvarist�k gyakran tartanak egy-egy h�met egym�s mellett 3-3,5 literes akv�riumokban. Az �vegek k�z� pap�rlapokat tesznek, �s amikor az �vegek k�z�l kimelik ezeket, a h�mek megl�tva egym�st, kifesz�tett kopolty�fed�kke1 �s �sz�kkal rontanak egym�s fel�. Ilyenkor mutatj�k igaz�n csod�s sz�ps�g�ket. Nagy�zemi betta teny�szetek 5-6 sz�z f�tyolos h�met nevelnek egyszerre "bef�ttes�veg technol�gi�val" . K�ts�gtelen hogy a legszebb f�tyolos h�mek ezzel a m�dszerrel nevelhet�k. Arra �gyelni kell, hogy viszonylag sz�k�sen etess�k az �vegbe helyezett �llatokat, mert a bett�k nagyon hajlamosak az elh�z�sra. Az elh�zott h�mek ellustulnak, �lettartamuk cs�kken. Ha sok h�met tartunk �vegekben elengedhetetlen a szobah�m�rs�kletet legal�bb 23-24 �C-on tartani, vagy n�h�ny wattos f�t�vel a kis ed�nyeket f�teni. Az �l� eles�get kedvelik. Tubifex �s sz�szogl�rva a kedvenc t�pl�l�kuk. A v�zibolh�t a betta nem sz�vesen fogyasztja, sem �l�, sem sz�raz form�ban. A sz�raz eles�get csak �tmenetileg �s csak sz�ks�gb�l etess�k vel�k. A csirke �s a marham�j kedvelt eles�g�k. Szaporod�suk: A v�zh�fokot 3-4 �C-kal a tart�si h�m�rs�klet f�l� emelj�k �gy, hogy az 28-29 �C legyen, mert 26 �C alatti h�m�rs�kleten m�r nem mindegyik h�m hajland� habf�szket �p�teni. A biztos siker �rdek�ben egy 15-20 literes medenc�t t�k�letesen kitiszt�tunk, majd felt�ltj�k olyan h�fok� v�zzel, amilyen a medence vize volt, melyben a sz�l�ket tartottuk. A bett�k �v�si kedv�t n�veli, ha friss vizet t�lt�nk az �vat�medenc�be. Az �vat�medence ama �vegfalait, amelyek a szomsz�dos akv�riumok fel� n�znek, fedj�k pap�rral. Ez k�l�n�sen akkor fontos, ha a szomsz�dos medenc�kben is bett�k vannak. Az �v�sra kitett p�rt ugyanis nagyon zavarja, ha fajt�rsaikat vagy nagyobb halakat l�tnak. A v�z magass�ga ne legyen t�bb 15 cm-n�l. Ezut�n helyezz�nk a medenc�be n�h�ny hossz� level� n�v�nyt (pl. Vallisneria), amelynek levelei Vlz felsz�n�ig ny�lnak. A medence k�t sark�ba tegy�nk egy-egy s�r� bokrot alkot� finom level� n�v�nyt vagy ha ez nincs, egy-egy csom� Pertonvatt�t, hogy a n�st�ny b�v�helyet tal�ljon. Amikor �gy elk�sz�tett�k a medenc�t, este helyezz�k a n�st�nyt a medenc�be, �s a h�met egy kis �vegben bel�gatva az �vat�akv�riumba, egym�shoz szoktatjuk a p�rt. Ezut�n a medence f�t�s�t �ll�tsuk be 28-29 �C-ra. Ha a n�st�ny kifesz�tett �sz�kkal izgatottan a h�met tartalmaz� �veg k�r�l �szk�l, mik�zben a hast�j�kon s�t�t har�ntcs�kok jelennek meg, akkor biztosak lehet�nk, hogy a n�st�nyben van �rett ikra, �s hajland� az �v�sra. Ha ezt az "el�vigy�zatoss�gi pr�b�t" nem hajtjuk v�gre, akkor k�nnyen megeshet, hogy a h�m k�ny�rtelen�l agyonveri a n�st�nyt. A k�vetkez� reggelen azut�n a h�met kiengedj�k az �vegb�l. A v�z h�foka k�zben el�ri a 28, maximum a 30 �C-ot. Ez a h�fokemelked�s n�veli az �v�si kedvet. A h�m n�h�ny �ra m�lva hozz�kezd a habf�szek�p�t�shez. Ez a fiatal h�mekn�l hosszabb ideig is eltarthat. Az ikrarak�s rendszerint csak a m�sodik napon k�vetkezik be, �s 2-2,5 �r�n�l tov�bb nem tart. A p�rz�sok sz�ma 30-50, egy-egy p�rz�s alkalm�val �tlagosan 10-15 ikra �r�l ki a n�st�ny petevezet�j�b�l. Ikrarak�s ut�n a n�st�nyt kifogjuk a medenc�b�l. A Betta l�rv�k 18-30 �ra alatt kelnek ki. A kel�si id� a v�zh�fok f�ggv�nye. Tov�bbi k�t napig a h�m a habf�szekb�l kies� �s el�sz� ivad�kot m�g �sszeszedi, �s visszak�pi a habf�szekbe. A l�rv�k kel�s�t�l sz�m�tott 3. napon emelj�k ki a h�met is a medenc�b�l. Az el�sz� ivad�kot az els� napokban csak igen apr� �l� eles�ggel vagy toj�ss�rg�j�val etess�k. Az els� k�t h�ten gyorsan n�nek. Nagyon fontos, hogy ebben az id�ben a medence egyes v�zr�tegei teljesen azonos h�m�rs�klet�ek legyenek. Finom l�gporlaszt�ssal ezt nagyon j�l lehet megval�s�tani. Aj�nlatos az els� h�t v�g�t�l a kis bett�k viz�t filtr�lni (csak bels� filter alkalmas erre a c�lra), �s 101 v�zhez 1-2 te�skan�lnyi asztali s�t tenni. A harmadik h�ten rendszerint kialakul a labirintszerv. Ha a Betta csal�d ezt az id�szakot is vesztes�gek n�lk�l �tv�szeli, akkor a siker m�r szinte biztos. A Betta teny�szt�s�nek sikertelens�g�t a k�vetkez� f� okok id�zik el�: 1. A teny�szp�r nem megfelel�. Ennek okai: a) �reg h�mek nem alkalmasak ikr�ztat�sra, b) a n�st�ny ikr�i m�g nem �rettek, c) a h�m t�ls�gosan elh�zott, d) a p�r t�l fiatal. Fiatal p�rok els� �v�sa rendszerint eredm�nytelen. 2. A v�z h�m�rs�klete nem volt �lland� vagy az egyes v�zr�tegek t�l nagy h�ingadoz�st mutattak. Ez sokszor abban mutatkozik, hogy az ivad�kok m�r el�szni sem tudnak, hanem kezdett�l fogva s�llyed�kk� v�lnak az eg�sz ivad�kcsoport megbeteged�s�t, hason�sz�v� v�l�s�t okozhatja. Teny�szv�ltozatai: a) Sz�nv�ltozatok: z�ld, k�k, v�r�s, h�ssz�n�, feh�r, fekete, barna, valamint az el�bbi sz�nek kever�kei; az alb�n� Betta rendk�v�l ritka. b) Formav�ltozatok: f�tyol�sz�s v�ltozatok minden sz�nben el�for dulnak. A f�tyol�sz� m�retei �s t�rhat�s�ga nagy v�ltozatoss�got mu tat, �s t�rzsenk�nt nagyon elt�r� lehet. 1963-ban az USA-ban �s Angli �ban megjelentek a f�tyolos, osztott farok�sz�j� bett�k is. Ezek azonban sz�lesebb k�rben nem terjedtek el. Haz�nkba ezekb�l egy sem ker�lt. A teny�szv�ltozatok k�z�l a v�r�s �s a fekete, valamint az igen ritka barna v�ltozat teny�szt�se a legnehezebb, mert sok a term�ketlen h�m, ill. n�st�ny. A halak �vnak ugyan, de az �sszes lerakott ikra term� ketlen marad.

Ajakos Gur�mi		2007.01.21. 17:47
Colisa fusciata var. Ajakos gur�mi Haz�ja Assam, Pandzs�b �s Burma. A h�m alapsz�ne s�t�tbarna, oldal�n k�kes �rnyalat� s�t�t har�ntcs�kokkaI. A test k�z�pvonal�ban fekete cs�k h�z�dik. A h�t�sz�t v�r�s szeg�ly d�sz�ti. A n�st�ny vil�gosabb �s har�ntcs�koz�sa sem felt�n�. A h�m h�t�sz�ja hegyesebb, a n�st�nyek� lekerek�tett, kev�sb� sz�nes. Alacsony v�zh�m�rs�klet miatt a n�vend�kek kiss� lassabban fejl�dnek. A h�m 6-7 cm, a n�st�ny 6 cm hossz�. et Cohsa faj� csonya 'nt a t�bbi labirinthal eset�ben. F�l�nk term�szet�. Szereti a d�s n�v�nyzetet. 23-28 oC-on jol tarthato. Kulonbozo elo es szaraz eles�get egyar�nt szivesen fogyaszt. Nagy medenc�ben (80-100 1) v�rhatunk csak biztos eredm�nyt. A h�mek sokszor k�m�letlen�l hajtj�k a n�st�nyeket. A teny�szt�s legfontosabb felt�tele a j�l �sszeill� teny�szp�r.

Cs�kos Gur�mi		2007.01.21. 17:46
Haz�ja a Mal�j-f�l sziget, Szum�tra, J�va, Borne�. Az alacsony viz� �s magas h�fok� tavak �s lass� foly�s� vizek lak�ja. Itt nagy t�megekben fordul el� ez a szabad term�szetben 30 cm-re is megn�v�, haz�j�ban kedvelt �tkez�si hal. Teste nagy h�t- �s has�sz�j�val egy�tt elny�lt, hossz�k�s, ov�lis form�t alkot. Testsz�ne ez�st�s olajz�ld, a mellr�sze ez�st. Nagy pikkelyei hosszanti s�t�t cs�koz�st mutatnak. Kopolty�fed�j�n s�t�tebb har�ntcs�k van. Nagy szem�nek szemgy�r�je aranys�rga. A z�ld sz�n�ekn�l sz�lesebb k�rben elterjedt a feh�r �s a majdnem nyersh�s-sz�n� v�ltozat. Ezek teste megfelel� f�nybees�sn�l gy�ngyh�zsz�nben ragyog. Az akv�riumban tartott �llatok 12-15 cm hossz�ra n�nek meg. Az ilyen m�ret�ek m�r teny�szthet�k. Szembet�n� a vastag, h�sos ajkuk. Ezt szinte tapad�korongszer�en kiford�tj�k, �s a m�sik hal sz�j�ra tapasztva "cs�kol�dznak" . Innen kapt�k nev�ket is, ez azonban sem ivari differenci�l�d�st, sem p�rkiv�laszt�d�st nem jelent. Ezt a szok�sukat kis ivad�kn�l �s azonos nem� egyedekn�l is megfigyelhetj�k. T�gas akv�riumban 24-26 �C h�m�rs�klet� v�zben j�l tarthat�. Nagys�ga ellen�re b�k�s term�szet� �s eg�szen kis halak is b�nt�d�s n�lk�l tarthat�k vele. T�pl�l�ka j�r�szt planktonr�kb�l, sz�nyogl�rv�b�l �ll. Tubifexet csak sz�ks�gb�l fogyaszt. Az 1831 �ta ismert �s 1924 �ta rendszeresen import�lt halakat t�bb �vtizeden kereszt�l nem siker�lt teny�szteni, b�r tart�suk nem jelentett probl�m�t. Teny�szt�s�k csak 1968-ban siker�lt el�sz�r haz�nkban. Ez azzal magyar�zhat�, hogy nem ismert�k t�pl�l�s�nak megfelel� m�dj�t. Akv�riumi halaink k�z�tt nagy test�nek mondhat� hal, kedvenc t�pl�l�ka m�gis az eg�szen apr� planktonr�kok t�mege, kerekesf�rgek. 200 literes tart�medenc�j�kben naponta t�bb k�bcenti lesz�rt Rotatori�t �s vegyes, apr� planktonr�kot ny�jtottunk eles�g�l. Viz�k ilyenkor szinte ny�zsg�tt az apr� eles�gt�l. Sz�jukb�l szinte t�lcs�rt form�lva sz�vt�k be, "cethalakhoz" hasonl�an, az eles�get. N�h�ny �ra m�lva a v�z ism�t krist�lytiszta volt, �s r�vid id� alatt az ar�nylag sov�ny, import�llatok meger�s�dtek, kiteltek. N�h�ny h�t ut�n a n�st�ny hast�ja hirtelen g�mb�ly�dni kezdett, olyannyira, hogy hasv�zk�rra gyanakodtunk. Ekkor a hosszabb, karcs�bb testform�j� �s n�la kisebb n�v�s� h�m �zni kezdte n�st�ny�t. Napokkal az ikr�z�st megel�z�en "�lp�rz�sok" t�rt�ntek. Hasonl�an a t�bbi labirintkopolty�s halhoz, a h�m �s a n�st�ny �sszefon�dva a v�zszint alatt k�sz�ltek az �v�shoz. Teljes ikra�r�sn�l elkezd�d�tt az �v�s. A t�bbi labirinthalt�l elt�r�en nem k�sz�tenek habf�szket, a v�z sz�n�re nem raknak habot. �v�s k�zben a medence legk�l�nb�z�bb pontj�n p�rzanak, �s egy-egy alkalommal a n�st�ny 50 vagy enn�l is t�bb ikr�t bocs�tott ki. Az ikr�k nagy olajtartalmuk k�vetkezt�ben azonnal a v�z sz�n�re emelkednek, �s ott kis csom�kban ver�dnek �ssze. A n�st�ny olajtermel�se ikrarak�s k�zben oly er�s, hogy a v�z sz�n�n ikr�z�s ut�n s�rga olajcseppek �sznak. Az ikr�t figyelmen k�v�l hagyj�k, s �v�s ut�n �lik tov�bb megszokott �let�ket. A kezdetben vil�gos ikraszemek m�snapra megfeketednek, �s a h�m�rs�klett�l f�gg�en 36-48 �ra alatt kelnek ki. A labirinthalakhoz hasonl�an, a s�t�t sz�n� ivad�k a v�z sz�n�n az �vegfalon f�ggeszkedik s�r�n, mint a frissen, pet�b�l kelt sz�nyog�lca. Tov�bbi h�rom nap m�lva kezd �szni a t�bb ezer p�ld�nyt kitev� raj. F�lnevel�s�k a megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� eles�g beszerz�se miatt nem k�nny�. Hihetetlen mennyis�gben fogyasztanak Rotatori�t, Cyclops �s egy�b naupliust. Naponta t�bbsz�r kell etetn�nk �ket, s oly b�ven, hogy szinte �sszanak a s�r�n adagolt eles�gben. K�t h�t eltelte ut�n m�r a 150-200 literes akv�rium is ny�zs�g a sok apr� ivad�kt�l. Ha elegend� t�pl�l�kot kapnak, hathetes korban el�rik a 2-2,5 cm testhossz�s�got. Ekkor m�r t�bb sz�z literes medence sz�ks�ges megfelel� tart�sukhoz. B�r labirintszerv�k is kifejl�d�tt m�r, a v�z er�s sz�r�se �s rendszeres, r�szleges cser�je elker�lhetetlen. Z�ld p�rt�l is rendszeresen nyer�nk feh�r ivad�kokat. Ezeket aj�nlatos k�l�nv�logatni, mert fejl�d�s�k lass�bb, �s az eredeti rajban tartva igen sok elpusztulna k�z�l�k.

A Labirint kopolty�sok	Duka Roland	2007.01.21. 17:38
nabantidae, Labirintkopolty�s halak - E halcsal�d jellemzõ tulajdons�ga, hogy a kopolty�kon kereszt�l t�rt�nõ l�gz�ssel oxig�nsz�ks�glet�knek csak szer�ny h�nyad�t k�pesek kiel�g�teni. Haz�jukban ugyanis e halfajok mocsaras, l�pos, nagyon erõsen felmelegedõ vizek lak�ik, ez�rt idõnk�nt a vizek oldott oxig�n tartalma minim�lis. A hi�nyz� oxig�nmennyis�get a kopolty��reg felsõ r�sz�n tal�lhat�, �n. labirint szerv r�v�n a v�z felsz�ne f�l�tt levõ atmoszferikus levegõbõl veszik fel. A labirint szerv alakul�sa olyan, hogy az egyes kopolty��veket �s a kopolty��reg csontos v�z�t hajsz�lerekben gazdag ny�lkah�rtya bor�tja, �s a hajsz�lerek �ltal sz�ll�tott v�r nagy fel�leten �rintkezhet, a levegõvel, �gy a g�zcsere lebonyol�dhat. Amennyiben a fajokat megg�toljuk abban, hogy a felsz�n�re feljõve friss levegõt sz�vjanak, r�vid idõ alatt megfulladnak. - T�bb faj has�sz�ja tapogat� fon�ll� alakult, �gy m�g a zavaros v�zben, rossz l�t�si viszonyok k�z�tt is k�pesek t�j�koz�dni, r�szben pedig k�pesek t�pl�l�kot is felvenni. - Az e csal�dba tartoz�, akv�riumokban tartott fajok �n. habf�szkeket �p�tenek, amelybe az ikr�t rakj�k. A habf�szek �p�t�s�nek fõ c�lja az, hogy az ikra �s benn�k az embri�k fejlõd�shez biztos�tja az oxig�nd�s k�rnyezetet, m�g akkor is, ha a v�z oxig�ntartalma erre egy�bk�nt nem lenne elegendõ. A labirint kopolty�s halak teh�t messzemenõen alkalmazkodtak ahhoz a k�rnyezethez, amelyben term�szetes viszonyok k�z�tt �lni �s szaporodni k�nytelenek. - A labirint kopolty�s halak k�z� tartoz� fajok t�bbs�ge viszonylag ig�nytelen, amellett sz�ngazdag. E k�t szerencs�s tulajdons�guk szerezte �s tartja jelenleg is k�zkedvelts�g�ket. Legr�gibb tr�pusi d�szhalunk, a paradicsomhal is e halcsal�d tagja. Franciaorsz�gba 1869-ben ker�lt az elsõ, �s az�ta Eur�p�ban az akv�riumok �lland� lak�i. - A v�z kem�nys�g�vel szemben nincsenek k�l�n�sebb ig�nyeik, ide�lis sz�mukra, a k�zepesen kem�ny v�z (6-12 nko). A v�z konyhas� tartalm�val szemben azonban �rz�kenyek. Ez�rt viz�ket �ltal�ban ne s�zzuk. A v�z k�mhat�sa neutr�lis k�r�li legyen. Az oxig�nben, szeg�ny medenc�kben is j�l �rzik magukat, amiatt esetenk�nt nagyon kis ûrtartalm� �vegekben is tarthat�k, pl.(Betta h�mek). A v�z tisztas�g�t tekintve nem t�l ig�nyesek, de mint d�szhalaink �ltal�ban sokkal jobban szeretik a tiszta vizet, nem besz�lve arr�l, hogy csod�latos sz�neik is csak �rv�nyes�lnek igaz�n. - Melegig�nyes fajok. Nagyon kell �gyeln�nk arra, hogy medenc�nket mindig takarjuk le �veglappal, egyr�szt az�rt, nehogy kiugr�ljanak, m�sr�szt fût�tt medenc�k f�l�tt a levegõ hõm�rs�klete sokkal alacsonyabb lehet, mint a v�z�, ez pedig halaink, megf�z�s�t okozhatja. - A labirinthalak mindenevõk, ez azonban nem jelenti azt, hogy kiz�r�lag sz�raz v�zibolh�n korl�tlanul el�lnek. Idõnk�nt adhatunk nekik azt is, de megk�v�nj�k, hogy eles�g�k nagyobb r�sze �lõ eles�g legyen. Sz�vesen fogyasztanak csirke, vagy marha m�jat is. A legt�bb faj n�v�nyi eredetû eles�get nem ig�nyel. - �ltal�ban m�s halfajokkal szemben b�k�s term�szetûek, azonban a fajon bel�l a h�mek rendszerint �ld�zik egym�st. Ebben a tekintetben a szi�mi harcoshalak az egyik legsz�lsõs�gesebb esetet k�pviselik, olyannyira, hogy õshaz�jukban (Thaif�ld, azelõtt Szi�m) a kakasviadalokhoz hasonl�an Betta h�mekkel szab�lyos viadalokat tartanak. Dr. Smith, aki 12 �vig �lt Szi�mban, le�rja, hogy egy valamireval�, harciass�gra kiteny�sztett Betta h�m k�pes egyfolyt�ban teljes, 6 �r�t verekedni, de kiv�teles egyedek harci kedve 24 �r�n �t tart. Egy Betta viadal �tlagos ideje 3 �ra. �rdekes jelens�g, hogy a szabad vizekbõl befogott "vad" egyedek harci kedve csup�n n�h�ny, maximum 15-20 percig tart. A kiv�l� t�rzsekbõl sz�rmaz�, harciass�gra, agresszivit�sra szelekt�lt h�mekkel szemben befogott p�ld�nyok eleve vesztesk�nt indulnak. A viadal addig tart, am�g a gyeng�bbik h�m, abba nem hagyja a t�mad�st. Szemtanuk �ll�t�sa szerint nem volt olyan viadal, melyben a gyeng�bb f�l vesz�lyesen megs�r�lt volna. Rendszerint, csak az �sz�k szakadnak le, valamint n�h�ny pikkely. Ezek a harci sebek azonban hamar begy�gyulnak. A n�lunk tal�lhat� Bett�k harci kedve ugyan nem �ri el az elõbb le�rtakat, de m�g akkor sem tan�csos k�t kifejlett h�met egy medenc�ben tartani, mert az �lland� vereked�sek t�nkreteszik sz�p �sz�ikat. - A labirintkopolty�s halak csal�dj�ban a h�mek �ltal�ban valamivel nagyobbak, sz�neik sokkal intenz�vebbek. A h�mek has�sz�ja kihegyesedõ, m�g a nõst�nyek� lekerek�tett. Az ivari dimorfizmus (ivari k�talak�s�g) az eg�sz csal�dban kifejezett, �gy kifejlett korban az ivari hovatartoz�s meg�llap�t�sa nem okoz neh�zs�get. - Mindegyik faj ivad�kgondoz�. Az �vat�shoz a halak m�ret�tõl f�ggõen 15-20 cm-re cs�kkents�k a medenc�ben a v�zoszlop magass�g�t. A v�z hõm�rs�klet�t 27-30 fokra �ll�tsuk be. A h�mek feladata az ikr�z�s elõtt a habf�szek meg�p�t�se, amelyhez egyes fajok k�l�nb�zõ finom sz�l� n�v�nyi r�szeket is felhaszn�lhatnak, m�sok azonban szil�rd�t� anyagokat nem �p�tenek be a habf�szekbe. A h�mek a sz�jukban k�pzõdõ v�lad�k seg�ts�g�vel viszonylag tart�s bubor�k bubor�kcsom�kat f�jnak a v�z felsz�n�re. A habf�szek m�rete, t�mege, magass�ga, valamint az egyes bubor�kok �tm�rõje m�g egyazon fajon bel�l is v�ltoz� lehet, mert vannak kiv�l� f�szek�p�tõ h�mek �s vannak, �s vannak, amelyek egy�ltal�n nem mûv�szei a "habf�szek�p�tõ szakm�nak", olyannyira, hogy az sokszor m�r ikrarak�s k�zben sz�tfoszlik, szint teljesen megsemmis�l. Ilyenkor az ikra a v�z felsz�n�n szertefoszlik. Az ilyen f�szekaljb�l rendszerint kevesebb �letk�pes ivad�k kel ki. - Az ikrarak�st megelõzõ, l�zas habf�szek-�p�t�si munka alatt a h�m a hozz�p�ros�tand� nõst�nyt k�m�letlen�l elzavarja a habf�szek k�rny�k�rõl, mindaddig, am�g a sz�m�ra megfelelõ helyen el nem k�sz�ti a f�szket. Ezut�n kezdi csod�latos sz�nekben pomp�zva csalogatni a nõst�nyt. K�zvetlen�l az ikr�z�s elõtt a nõst�nyek fajukra jellemzõ sz�nt �ltenek. Mindegyik faj h�mj�nek sz�ne az �v�st megelõzõ izgalmi �llapotban intenz�vebb� v�lik, amit "n�szruh�nak" is szoktuk nevezni. - Az ikrarak�st mindig l�tszatp�rz�sok vezetik be, aminek sor�n a h�m �tkulcsolja, eg�sz test�vel k�r�l�leli a nõst�nyt, majd �gym�sba fon�dva lassan n�h�nyszor k�rbefordulnak. Az elsõ l�tszatp�rz�sok ut�n (amelyek mind kisebb idõk�z�kben k�vetik egym�st), sor ker�l az igazi p�rz�sokra is, ezt azonnal �szrevehetj�k arr�l, hogy a nõst�ny petevezetõj�bõl egy-egy p�rz�s alkalm�val a fajt�l f�ggõen 10-100 ikra tûnik elõ. Az ikr�t r�szben a h�m szor�tja �s pr�seli ki a nõst�nybõl. A pr�sel�si folyamat szabad szemmel is j�l megfigyelhetõ. A legt�bb faj ikr�ja azonnal a v�z felsz�n�re emelkedik, ahonnan a h�m sz�j�ba v�ve azokat �sszegyûjti �s bek�pi a habf�szekbe. Ezt rendszerint minden p�rz�s ut�n megism�tli. Az ikra megterm�keny�t�se akkor t�rt�nik, amikor az elhagyja a nõst�ny petevezetõj�t �s r�ker�l a h�m kan�l form�j�ra �sszeh�zott farok alatti �sz�j�ra. - Amint a nõst�ny ikrak�szlete kimer�lt, a h�m k�m�letlen�l el�ld�zi a habf�szek k�zel�bõl, �s hozz�l�t a habf�szek k�rny�k�n maradt ikra �sszegyûjt�s�vel, a habf�szek kijav�t�s�hoz, erõs�t�s�hez. A h�m a habf�szek �lland� �p�tget�s�t, rendez�s�t �jjel is folytatja, sõt gyakran megesik, hogy reggelre teljesen �t is helyezi azt az ikr�kkal egy�tt a medence m�s r�sz�be. Ha kis medenc�ben �vtak, ut�na a nõst�nyt halad�ktalanul fogjuk ki, mert a h�m zaklat�sa elõl nem tud menek�lni. Nagy medenc�ben, ahol van lehetõs�ge megb�jni, ott a nõst�ny is bennmaradhat mindaddig, am�g az ivad�k a szikzacsk� felsz�v�d�sa ut�n ki nem rajzik a f�szekbõl. Ekkor azonban hal�sszuk ki a h�met is. - Tekintettel arra, hogy a labirint kopolty�s halak viszonylag sok ikr�t raknak - m�g a kistestûek is -, fontos, hogy az �vat�medence ne legyen nagyon kism�retû, m�r csak az�rt sem, nehogy a nõst�ny k�ptelen legyen menek�lni az õt �ld�zõ, h�m el�l. A kikelõ nagysz�m� ivad�k pedig helyet ig�nyel. Ez�rt minim�lisan 25 literes medenc�ben �vassuk a Bett�kat, a Macropodusoka �s a Colisa fajok k�z�l n�h�nyat. A k�l�nb�zõ Trichogaster fajokat kimondottan csak nagy medenc�kben �vassuk (80-100 literes), mert r�szben nagy m�reteikn�l fogva helyig�nyesek, m�sr�szt nagyon nagysz�m� ivad�kra sz�m�thatunk (esetleg 2-300 db). Ikr�t rakni hajland�ak kisebb medenc�kben is. A kikelõ l�rv�knak m�g nincs labirintszerv�k, az csak 2-3 hetes korukban kezd kifejlõdni. Egyedfejlõd�s�k elsõ k�t het�ben csak kopolty�val l�legeznek. Emiatt igen finom porlaszt�s� szellõztet�srõl kell gondoskodnunk, de emellett fontos a filtr�l�s is. Erre a c�lra b�rmely nagyobb teljes�tm�nyû belsõ filtr�l� alkalmas. - Nagyon kis medenc�ben (5-6 l) r�vid �ramsz�net vagy egy�b technikai zavar miatt h�rtelen oxig�nhi�nyb�l eredõ kock�zat nagyon nagy. A halakkal t�lzs�folt akv�riumban a v�z biol�giai egyens�ly�t is nagyon neh�z fenntartani. Kis v�zt�rben a "biol�giai egyens�ly" felboml�sa p�r �ra alatt megt�rt�nhet �s ez olyan s�lyos is lehet, hogy n�vend�k halaink jelentõs r�sze nem �li t�l. - Az ivad�k nagyon k�nyes a labirintszerv kialakul�sa idej�n. �tv�gya ebben az idõben valamelyest cs�kken. Nagyon l�nyeges, hogy ebben az idõszakban igyekezz�nk kiv�l� minõs�gû �lõ eles�ggel megakad�lyozni a kond�ci�roml�st. K�l�n�sen fontos, hogy az �tmeneti l�gz�s idõszak�ban is finom porlaszt�s� szellõztet�s mûk�dj�n. �gyelni kell arra is, hogy a medenc�t t�k�letesen takarja �veglap. Ha a kishalak a v�z felsz�n�re feljõve levegõt szippantanak, �s a levegõ n�h�ny fokkal hidegebb, mint a v�z (el�g 2-3 fok k�l�nbs�g), akkor t�megesen meghûlnek, olykor egy-egy teljes csal�d is megf�zik, amit arr�l ismerhet�nk fel, hogy napr�l napra nõ a s�llyedõ kis halak sz�ma. Egy erõsebb megf�z�s teljesen t�nkreteheti az eg�sz csal�dot. A "hason�sz�" egyedek d�ntõ t�bbs�ge k�sõbb sem gy�gyul meg. Amennyiben elektromos fûtõtesttel fûtj�k medenc�j�ket, azt mindig f�ggõlegesen �ll�tsuk be, a porlaszt� pedig a fûtõtest alj�b�l hajtsa vizet, �gy hogy a fiatal halak semmik�pp se fek�dhessenek r�. Ezzel cs�kkenthetj�k a megf�zott egyedek sz�m�t, esetleg megelõzhetj�k a megf�z�st. Ha az ivad�k labirintszerve kialakult, komoly vesz�ly nem fenyegeti tov�bbi fejlõd�s�t. - A labirintkopolty�s halak ikr�j�b�l kikelõ l�rv�k viszonylag kicsik, �gy az elsõ idõszakban az el�sz�s ut�n infusori�val, Cyclops naupliusszal, rotat�ri�val (kerekesf�reg) t�pl�ljuk õket. Sz�ks�gmegold�sk�nt sz�baj�het toj�ss�rg�ja is. (Kem�ny toj�s s�rg�j�t kev�s v�zben sz�tnyomjuk, �s a v�zben szabadon lebegve marad� frakci�t cseppenk�nt adagoljuk a v�zbe). A toj�ss�rg�j�t viszont csak 5-6 napig fogyasztj�k. Ha ezut�n nem tudunk megfelelõ minõs�gû �s nagys�g� �lõ eles�get adni, jelentõs elhull�sra sz�m�thatunk. A 2-3. napt�l kezdve m�r adhat� a s�f�reg naupliusa is. - A labirintkopolty�s halfajok ivad�kcsoportj�ban igen gyakori jelens�g, hogy az �llom�ny 10-15%-a rendk�v�l gyorsan nõ. Annyira, hogy a n�veked�sben visszamaradt t�rsaikat elfogyasztj�k. Ez a kellemetlen tulajdons�g k�l�n�sen a Trichogaster fajokra jellemzõ �s legkev�sb� a Colisa fajok saj�toss�ga. Ez ellen csak �gy v�dekezhet�nk, hogy a kiugr�an j�l �s gyorsan fejlõdõ egyedeket rendszeresen �thal�sszuk m�s medenc�be. Ha ezt nem tessz�k meg, akkor ezek megtizedelik �destestv�reiket. Rosszul t�pl�lt, zs�foltan elhelyezett ivad�kcsoportokban a "sz�tn�v�s" nagyobb m�rt�kû szokott lenni, mint ha az optim�lisat megk�zel�tõ k�rnyezetben nevelj�k õket. Teh�t egyenletes, bõs�ges t�pl�l�s mellett nagyr�szt elker�lhetõ az ivad�k egyenetlen fejlõd�se.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk