Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
Yukatni Fogasponty(Molli) |
|
2007.01.21. 17:33 |
Yukatni fogasponty (Mollienisia (Poecilia) sphenops)
Mexiktl Venezuellig megtallhat hal, elssorban a partvidki vizek lakja. A hmek 5-7 a nstnyek maximum 10 centimter hosszak. Szintn gazdag a faj sznvlasztka, az eredeti kkes tnus, fnyes, zldes-ezsts pontokkal. Nmetorszgban a fekete foltos vagy a teljesen fekete (Black Molli) sznvltozatok terjedtek el leginkbb. Ezek a tenyszvltozatok sokkal knyesebbek, hignyesebbek, mint vad trsaik.
Az elzleg ismertetett kt fajnl hignyesebb, oxignignyesebb. 25-28 oC-nl ne tartsuk hidegebb vzben. A vizet a fgglegesen elhelyezett ft mellett levegporlasztssal keverjk el, gy nem alakulnak ki hsvok a vzben s megakadlyozzuk, hogy a mollik a frtestre fekdjenek. Ha a vizk 24 oC al hl, akkor megfzhatnak, ezt testk jellegzetes himbldz mozgsval jelzik. Ilyenkor fokozatosan ftsk fel a medenct 30 oC-ra, majd kt nap mlva hagyjuk a tartsi hmrskletre visszaesni. Mivel partmenti vizek laki, ezrt szeretik, ha vizkbe 10 literenknt egy teskanl jdmentes st kevernk. Mindenevk, azonban klnsen gyelni kell arra, hogy megfelel mennyisg zld, nvnyi tpllkhoz is jussanak (alga, saltalevl, nvnyi melesg).
A fekete szn nstnyek hajlamosak arra, hogy szablytalan idkznknt vltoz szm ivadkot szljenek. Az utdok kztt elfordul nem teljesen fekete pldnyok fejldsk sorn fekete pigmentfoltokban |
A Platti s a Papagjplatti |
|
2007.01.21. 17:25 |
PLATTI
/Xiphophorus maculatus/
Hazja Kzp-Amerika szaki terletei. A hm 3 cm, a nõstny 6 cm hossz. Az akvriumokban ma mr a vad formkat teljesen kiszortottk a klnbzõ tenyszvltozatok. A test alapsznt tekintve vannak srga, aranyvrs, vrs, vrvrs s fekete vltozatok. A fekete pigmentmezõk elhelyezkedse alapjn a klnbzõ alapsznekben ismernk leoprd, comet tûfark, berliner, wagtail, mond s tuxedo vltozatokat, valamint ezek kombinciit. A hirtelen vltozst nem szeretik. Szlltsok alkalmval ez gyakran okozhat elhullst. A Xiphophorus hellerinl melegignyesebb faj, 20 C alatti hõmrskleten ne tartsuk õket. Az optimum: 23-25 C. Nagyon bks termszetû halak.
A platti nõstnyek hajlamosak a koraszlsre. Ivadkuk ltalban nagyobb szikzacskval jn a vilgra, mint pl. a Xiphophurus helleri. A nõstnyek kannibalizmusa mrskelt. A rokontenysztsre a Xiphophorus maculatus rzkenyebb, mint a helleri. A tenyszvltozatok kzl a vrvrs egyedek szaportsa a legproblematikusabb, mert sok a termketlen nõstny. Az US-ban 1966-ban Norton a delta htszj Xiphophorus variatus s a macalatos keresztezsvel introgresszv hibridizcival kitenysztette a delta szj plattikat a legklnbzõbb sznekben. Jellemzõ e vltozatokra a nagyon meredek htsztarts.
Papagjplatti
(Xiphophorus variatus)
Hazja Mexik dli rsze. A hm 4-4,5 cm hossz, tbb sznvltozata ismeretes. Az idelis sznû hm htszja knsrga, a faroksz narancsvrs, a faroktvet fekete folt dszti. A trzs oldalt fedõ pikkelyek bzavirg kken irizlk. Gyakoriak a trzs ellsõ rszt bort fekete pettyek. A has fehr, a ht barna. A nõstny szne sokkal egyszerûbb, taln leginkbb egy guppi nõstny sznre emlkeztetõ. Hossza 5-5,5 cm. A hmek kisznesedse 8-10 hnapos kor utn kezdõdik. Sajnos a hmeknek csak egy rsze sznesedik ki a lert mrtkben. Bks termszetûek. Tpllkukat egsztsk ki algval vagy ms nvnyi tpllkkal. 22-27 C- os vzben rzik jl magukat. Szeretik a napos, vilgos elhelyezst. A nõstnyek 4-5 hetenknt ellenek, s rendszerint 80-100 ivadkot szlnek. Flnevelsk knnyû.
Az USA-ban kitenysztettk aranysznû vltozatait (marigold). A marigold variatus testszne mindkt ivarban srga, a hm htszja knsrga, a faroktõ s a faroksz lnkvrs.
|
Xif |
Duka Roland |
2007.01.21. 17:21 |
Xifk
(Xiphophorus helleri)
xifxiphophorus helleri
Hazja Mexik dli rsze. A hm 10-12 cm hossz, zld alapsznû, kkesen irizld oldalakkal, a test kzepn lnkvrs cskkal. A hm jellegzetessge a faroksz kardra emlkeztetõ alak nylvnya. Az importlt pldnyok szpsgtõl messze elmaradnak a jelenleg medencinkben tartott zld Xiphophorusok. Az akvriumokat tenyszvltozatai npestik be olyannyira, hogy a zld alak mindinkbb ritkasgszmba megy. A hõmrsklettel szemben nem ignyes, 18 C-os vizû medencben nyugodtan tarthat.
Egy-egy nõstny 4,5-5 hetenknt nagyszm ivadkot szl. Nem ritkasg szlsenknt a 200-250 ivadk sem. A nõstnyek szvesen fogyasztjk jszlttjeiket, ezrt ltalban vdeni kell azokat az anya kannibalizmusa elõl. A fiatalok gyorsan nõnek, ellenllak. A Xiphophorus helleri s a Xiphophorus maculatus (Plaiypoecilius) hibridizcijnak ksznhetjk a legelterjedtebb sznvltozatokat. gy az alapszn szempontjbl ismernk: srga, aranyvrs, vrs, valamint fekete vltozatokat. Az albnk, amennyiben vrs sznfaktorral is rendelkeznek, akkor a vrs albn (neurot) vltozattal llunk szemben. Az alapszntõl fggetlenl elterjedt a wagtail, a berliner s a tuxedo vltozat, valamint ezek kombincii.
1961-ben indult hdt tjra a Simpson Xiphophorus, amelynek htszi megnyltak. A hmek htszja elrhet a faroksz kardjnak kzepig, a nõstny pedig tlnylhat a farokszn. A lrafark vltozat - amely egy 1966-ban felfedezett mutci - tovbb bõvti a mr gyis igen nagyszm tenyszvltozatok szmt. A klnbzõ tenyszvltozatok egy rsznek szaportsa nehezebb, mint a "vad" tpus. Ezek egyrszt kevsb szapork, msrszt sokkal ignyesebbek, mint a vad vltozatok. gy az aranyvrs sznû egyedek mindkt ivarban gyakran termketlenek.
Xiphophorus helleri
ltalnos irnyelvknt tartsuk szem elõtt, hogy lehetõleg csak az azonos alapszncsoportba tartoz egyedeket prostsuk egymssal (pl. aranyvrset aranyvrssel), mert klnben az n. elfedett sznek (epi- s hiposztzis jelensge) jelennek meg az ivadkban, ami nagyon kedvezõtlen, s kiszmthatatlan pigmentcij utdokat eredmnyezhet. |
A Szivrvnyos Guppi |
Duka Roland |
2007.01.21. 14:49 |
A szivrvnyos guppi
Ctenops nobilis (Mc CELLANDER 1845)
Ezt a kistermetû halat az akvarista kznyelv csak “a guppi” nven illeti. Az akvarisztika kezdetn mindenkit elbûvlt rendkvli sznezettsgvel. Ksõbb a formavltozatossga tette kzkedvelt. Manapsg a kezdõk hala, hiszen nagyon knnyû letben tartani s szaportani. De az igazi tenysztst csak “profik” vgzik.
Trtnet
A guppi, mint akvriumban tarthat hal, 1908-ban kerlt Eurpba, Nmet-orszgba. Mr egy v mlva napvilgot ltott tenysztsrõl lers, sõt abban mr megemltik farkszjnak vltozst. Mr ekkor megjelent a "kardfark" vltozat. 1928-ban trtnt elõszr emlts a farksz felsõ vgnek megnylsrl, s ettõl az idõponttl kezdtk cl-irnyosan tenyszteni. Kivlasztottk azokat a halakat, amelyek sznezetben, alakzatban a megszokottl eltrtek, s ezeket a halakat lltottk prba. Az akvarisztikai technika fejlõdsnek ksznhetõen az letfelttelek javultak, takarmnyozsi ismereteink is bõvltek. E httr segtsgvel a guppi-tenyszts fejlõdsnek indult. A tenyszts fõ irnya a hossz lettartam, a vitalits s a vad sznezet megtartsa volt. Az egyedli alakbeli vltozst a minl nagyobb s hosszabb farksz als s felsõ szsugara jelentette. gy gondoltk, minl nagyobb, annl jobb. A msodik lps a htsz nagysgnak nvelse volt. A kvnatos az volt, ha a htsz a farksz kzepig r. Elkpzelhetõ, a kistestû hm guppinak milyen nehzsget okozhatott a mozgsban.
A kezdeti tenyszirnyvonal az szk nagysgnak formzsa volt, kzben a sznek httrben maradtak. Mint mindig, a vletlen most is kzrejtszottt, egyszer a megszokottl teljesen eltrõ sznezetû guppi hmek jelentek meg. A tenyszts j irnyvonala az szk nagysga mellett a sznek erõstse s megtartsa volt. Mr az tvenes vekben jrunk. Ez a forma s szngazdagsg hossz veken keresztl jellemezte a guppikat. Az idõkzben alakult guppi trsasgok azonban mindig jabb s jabb formkat s szneket mutattak be.
Az elsõ szrevtelek a tenyszts mrtknek meghatrozsra a 80-as vekben rkeztek a klubokhoz. Vgl 1995-ben a Nemzetkzi Guppitenysztõk elfogadtk a mreteket s redukltk a hmek farkszjnak nagysgt. Clul tûztk ki, hogy mellõzni kell a tlzsba vitt sznvesztst. A hm farkszjnak maximlis hosszt a test 80%-ban hatroztk meg.
Genetika
Csak a hm tudja rkteni farkmrett, az ezrt felelõs gn az Y kromoszmban van. gy az apa rkti a hm utdoknak. A farok nagysgt rktõ gnt Michael Dzwillo halbiolgus mr 1959-ben lerta. A vizsglt csoport keresztezst figyelve azt is megllaptotta, hogy a tompa szneket rktõ gn pedig az X-kromoszma hordozza. A fmes csillogs rktõ gnek a legjabb kutatsok szerint szintn az Y kromoszma rkti.
Sznek
A hmeket klnbzõ sznek bortjk. Ez a megfogalmazs biolgiai szem-pontbl nem helyes, de akvarista krkben elfogadott. A sznguppik hmjei szinte minden sznben csillognak-villognak. A szneket lehetetlensg lerni, vannak zld, vilgoskk, lila, srga, arany terleteken sttebb pontok, foltok, melyek krl vilgos keret van gy mg inkbb kontrasztoss tve a pttyket.
Az eredeti vadforma mra mr elveszett, ahhoz kzeli sznforma nagyon ritkn lelhetõ fel. Ma a kedvelt sznezet a fmes csillogs, illetve a majdnem egysznû stt test., s eltõ sznezetû szintn stt farok. A nõstnyek szinte egysznûek, jelentktelenek, csak a farksz hordoz egy kis sznt illetve gyenge formt.
Tarts s tenyszts
Nem vletlen az akvaristk kztt az a megllapts, hogy a guppi “ignytelen”. Ez azrt gy nem igaz, inkbb gy kellene fogalmazni, hogy a guppi nagyon alkalmazkod kpes elevenszlõ fogasponty. A kiss kemnyebb vizet kedvelik, de hamar elfogadnak minden vztpust. A fiatalok sokkal knnyebben beszoktathatk, mint a kifejlett halak. Nagyon fontos a vztisztasg, melyet jl megvlasztott vzszûrõ biztosthat. A rszleges vzcsere sem maradhat el, ennek mrtke az akvrium trfogatnak 30%-a. Az idelis vzhõmrsklet 25–26 C. Testmrete a nõstnynek 5–6 cm a hm kisebb, br hossz a farkszja, mgis nagy akvriumot kvnna. t pr tartsra legalbb 50 literes medencre volna szksg. Az akvrium htuls harmadt dsan kell beltetni vzi nvnyekkel, ahol a nõstnyek idõnknt pihenni tudnak a hmek lland zaklatsa miatt. Termszetesen ebben a medencben is vilgra hozzk utdaikat, gy azok ebben a ds nvnyzetben bvhelyet tallnak.
De taln a legfontosabb a megfelelõ takarmnyozs. A guppinak szksge van nvnyi tpanyagra is, melyet az akvriumban az alga s a lgyabb levelû vzinvnyek biztostanak. Ezrt rend-szeresen kell biztostani szmukra a mestersges halelesget, melyet a nvnyevõ halak szmra fejlesztettek ki. A legtbb rtkkel azonban a frissen reszelt kgyuborka, petrezselyem s salta szolgl. De termszetesen llati eredetû elesget is kel biztostani. Megfelelõ minden akvarista elesg, de szmukra a legjobb a barna s a vrs sznyoglrva. Elõzõ a gytrõsznyog lrvja ezt magunknak kell begyûjteni. A szneik megõrzsre azok a mestersges elesgek megfelelõk, melyeket kimondottan erre fejlesztettek, ltalban “rubin” a fantzianevk.
Szaporodsa a trsas akvriumban is megtrtnik. A nõstny 4 ht “terhessg” utn szli meg utdjait, 25–50 db-ot. Egy megtermkenyts tbb szlsig elegendõ, a nõstny trolja a hm ivarsejtjeit. Elevenszlõ, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy az ikrk a nõstny testben termkenylnek meg, ott fejlõdnek, majd a szls pillanatban felreped az ikraburok s a kis halak elsznak. A hm ivarsejtjeit przszerve a gonopodium segtsgvel juttatja a nõstny petevezetõjbe. A kis halak a ds nvnyzetben keresnek menedket s kezdik meg tpllkozsukat. A kannibalizmus megfelelõ tpllskor nem jellemzõ a guppikra.
Szaportsa trtnhet kln medencbe val kihelyezskor is. Ebben az esetben vagy szlõketrecet lehet alkalmazni, vagy az akvriumot tele kell rakni nvnyekkel. A szls elõtt ll nõstny hasa szembõl nzve szgletes s telt, mozgsa lass s az akvrium egy csendes sarkban vrja a sttedst. ltalban este, vagy hajnalban trtnik az ivadkok szlse.
Felnevelsk nagyon knnyû, hiszen teljesen kialakultak, nllak.
Cltudatos tenyszts mr sokkal nehezebb, csaldfa fellltsa nlkl nem is szabad belefogni. Az elsõ s legfontosabb a fiatal halak nemek szerinti klnvlasztsa abban a korban amikor ez mr megllapthat, vagyis kb. 3-4 hetes korban. A nõstnyeket szûzen kell nevelni, de gy is fognak szlni, mert az anya rkt velk az apa ivarsejtjbõl. Amikor ezeket az ivadkokat meg-szltk, csak utna lehet proztatni a kivlasztott hmmel. A szletett halakat ugyangy kell felnevelni s kivlasztani a tovbb tenysztsre alkalmas egyedeket. Ebbõl is lthat, hogy a guppi-tenyszts komoly odafigyelst s szaktudst ignyel.
Persze teljesen mindegy, hogy milyen cllal tartjuk a guppit, szpsgvel, knnyû tarthatsgval mg mindig helye van a hazai akvriumokban.
|
Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
|