K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

F�TYOLBETEGS�G / COSTIA		2007.01.28. 19:47
Sz�rke foltos fert�z�si helyek a hal b�r�n �s az uszonyokon. A halak szit�lnak, forognak, sz�n�k kifakul, a b�r �s az �sz�k kirojtosodnak.Kezel�s:Sera costapur.A t�netek kiv�lt�i ektoparazit�k, egysejt� �l�sk�d�k: Costia necatrix (ostoros egysejt�), Chilodonella cyprini, Trichodina-fajok, Trichodinella-fajok, Tripartiella-fajok (csill�s egysejt�ek), �s Tetrahymena-fajok. A szak�zletekben kaphat� gy�gyszerekkel az ektoparazit�k elpuszt�that�k, de a kedvez� eredm�nyel�r�se �rdek�ben tartsuk be a k�vetkez�ket: A kezel�s el�tt cser�lj�k le a v�z 1/3-�t, �s ne emelj�k meg a kezel�s idej�re a h�m�rs�kletet. Ne sz�r�k vagy kezelj�k a vizet akt�v sz�nnel, ioncser�l� gyant�val vagy oxid�l� szerrel. A sz�r�b�l vegy�k ki a szok�sos sz�r�bet�tet, amit a kezel�s idej�re vatt�val helyettes�ts�nk. A szert az el��r�snak megfelel�en adagoljuk, �s a kezel�st nagyt�p�rt�k� eles�ggel eg�sz�ts�k ki. A megadott hat�id� ut�n a vizet r�szlegesen cser�lj�k le, majd 3-4 napon kereszt�l friss akt�v sz�nnel sz�rj�k. Ezut�n visszat�rhet�nk a megszokott sz�r�bet�thez. A medence viz�t fert�tlen�ts�k (Pl. Sera costamed).

B�RSONYBETEGS�G / OODIMIUN LIMNETICUM		2007.01.28. 19:39
Egyenletes, f�tyolos sz�rke bevonat a hal b�r�n. A halak szit�lnak, lesov�nyodnak, b�r�k, uszonyuk f�tyolszer�en rojtosodik.kezel�s:Parakill.A kopolty�k megbeteged�se eset�n a halak a v�z felsz�n�n leveg� ut�n kapkodnak, t�tognak, vagy hevesen sz�vj�k a vizet a szell�ztet� be�ml�ny�l�s�n�l. �ltal�ban a megf�z�s sz�v�dm�nyek�nt l�p fel. A mikroszk�pikus el�sk�d�k jelen vannak a legt�bb akv�riumban, de mindaddig nem okoznak probl�m�t, am�g a halak megf�z�s vagy m�s ok miatt le nem gyeng�lnek. M�g ilyenkor is csak a halak egy r�sze betegszik meg. A leg�rz�kenyebbek a pontyf�l�k, a labirint kopolty�s halak �s az ikr�z� fogaspontyok. A b�rsonybetegs�get is parazita, a p�nc�los ostorosok csoportj�ba tartoz� Oodinium pillularis, egysejt� �l�sk�d� id�zi el�. K�nnyen �sszet�veszthet� az Ichthyoval, �s hasonl�ak a b�rfelsz�ni foltok is, csak azok itt j�val kisebbek �s ett�l a hal �gy n�z ki, mintha feh�r porral lenne besz�rva. Az Oodinium fejl�d�smenete is hasonl�, csup�n a p�nc�los ostorosok nem szaporodnak olyan gyorsan, mint az Ichthyo. Az Oodinium ellen speci�lis gy�gyszerekkel (szakkeresked�sb�l) a ter�pi�t addig kell folytatni, am�g a halak teljesen meg nem szabadulnak a feh�r foltokt�l. A kezel�s idej�re n�v�ny n�lk�li medenc�ben tartsuk, ne haszn�ljunk akt�v szenet s sz�r�shez �s �rny�koljuk le a medenc�t, hogy ezzel elvedd a parazit�t�l a f�nyb�l nyerhet� energi�t. (Az Oodinium a f�nyt alternat�v energiaforr�sk�nt hasznos�tja.)

ICHTHYOBODO NECATRIX / �DESV�ZI DARAK�R	Duka Roland	2007.01.28. 19:36
T�netek:feh�t 1mmes p�tty�k a halak fej�n,test�n,uszonyain!gy�gym�d:parakill.Az Ichthyophthirius multifiliis egy k�ls� parazita, ami �ltal�ban a legyeng�lt �llatokat t�madja meg. Az els� jellemz� t�netei az uszonyokon l�that� foltok mellett a szil�rd r�szekhez val� d�rzs�l�d�s, ap�tia, �tv�gytalans�g �s lesov�nyod�s. A parazita fejl�d�se h�rom f�zis�: 1. A f� st�dium (ilyenkor l�that�ak a foltok a hal b�r�n) a parazita a hal b�re alatt n�vekszik kifejlett �llatt�. Ennek id�tartama 25-27 C v�zh�m�rs�klet mellett mintegy 3-4 nap. 2. K�ls� vagy talaj st�dium: a b�r alatt kifejl�d�tt parazit�k lehullanak (a hal b�rfel�let�r�l elt�nnek a foltok), ny�lk�s v�d�burokkal (ciszta) veszik k�r�l magukat �s gyorsan oszt�dnak (sejtoszt�d�s), am�g kb. 750 egyed alakul ki ciszt�nk�nt. Ennek id�tartama 25-27 C-os v�zh�m�rs�klet mellett mintegy 12-15 �ra. 3. A ciszta felreped�se ut�n a k�gy�z�an mozg� parazit�k (fert�z�si st�dium) elindulnak �j gazda�llatot keresni. (A halak b�r�n �jra megjelennek a foltok, m�ghozz� egyre nagyobb sz�mban.) Csak ebben a st�diumban lehet a parazit�k ellen eredm�nyesen fell�pni! Ha a betegs�get nem kezelj�k, a halak menthetetlenn� v�lnak! Az Ichthyo ellen speci�lis gy�gyszerekkel (szakkeresked�sb�l) a ter�pi�t addig kell folytatni, am�g a halak teljesen meg nem szabadulnak a feh�r foltokt�l. Az Ichthyophthirius multifiliis optikailag nem l�that� kis fert�z�ssel is �tvihet�. Egyes parazit�k a halak beleiben, nagyobb pikkelyek alatt �s a kopolty�kban is megb�jhatnak. Az �j halak n�h�ny napos elk�l�n�t�s�vel megkad�lyozhatjuk a k�r elterjed�s�t az akv�riumunkban. A darak�r kezel�s�re t�bbf�le gy�gyszert haszn�lhatunk, amelyeket a v�zhez kell adni. Egy r�sz�k m�rgez� a n�v�nyekre n�zve, ez�rt a halakat a kezel�s idej�re �t kell helyezn�nk egy gy�gy�t�medenc�be. A biztons�g �rdek�ben pontosan tartsuk be a haszn�lati utas�t�st. A halak visszahelyez�se el�tt fert�tlen�ts�k a medenc�t (Pl. Sera costamed). Az akv�rium h�m�rs�klet�t mindig emelj�k n�h�ny fokkal (akkor is, ha a halakat �ttelep�tett�k egy m�sik medenc�be): ez gyors�tja a k�rokoz�k fejl�d�s�t, amelyek a szabadon �sz� form�jukban �rz�kenyebbek a hat�anyagra, r�ad�sul ha nem tal�lnak megt�madhat� halat, egyszer�en elpusztulnak. Csak�gy, mint b�rmely m�s betegs�gn�l, a halak kifog�s�ra haszn�lt h�l�t fert�tlen�ts�k!

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk